A közösségi média és szerepéről tartott műhelyfoglalkozást és kerekasztal-beszélgetést 2016. szeptember 20-án a Független Médiaközpont újságíróknak és médiaszakos hallgatóknak. A résztvevők azt vitatták meg, hogyan használják a közösségi platformokat, valamint hogyan lehet márkát építeni és ismertséget növelni a különböző közösségi médiacsatornákon.

Résztvevők a közösségi média szerepéről szóló műhelyfoglalkozáson

Résztvevők a közösségi média szerepéről szóló műhelyfoglalkozáson

Móricz Ilona megnyitó beszédében kiemelte, míg tíz évvel ezelőtt a szerkesztőségek alapvetően bizalmatlanul kezelték a közösségi médiából érkező információkat, mára viszont az újságírói munka szerves részévé vált a közösségi média használata. Egyrészt megkerülhetetlen és bőséges hírforrás, másrészt pedig az újságírók által előállított tartalmak nagyon fontos disztribúciós csatornája. Fontos viszont, hogy a szerkesztői döntések ezeken a platformokon is érvényesülhessenek, ne írják felül automatikusan az algoritmusokon alapuló rendszerek.

Szlávecz Boglárka, a SAKKOM Interaktív, senior kommunikációs tanácsadója előadásában arról beszélt, hogyan lehet a közösségi médiában végzett ismeretségnövelést és márkaépítést a magyar közönség felhasználói szokásaihoz igazítani. A két legnépszerűbb magyarországi közösségi médiacsatorna, a Facebook és az Instagram használatához gyakorlati tanácsokat is adott. Kiemelte, hogy a jó hirdetéshez meg kell ismerni a célközönséget, és egyedi tartalommal kell megcélozni. Ahhoz, hogy a felhasználó elköteleződjön egy tartalom mellett, fontos őt bevonni, interaktív lehetőségeket kínálni. Emellett hangsúlyozta a közösségi médiában elérhető újdonságok (pl. Facebook Live, Facebook canvas vagy Instagram Stories) használatát, illetve a közösségi médiacsatornák integrációját.

Szlávecz Boglárka előadása

Szlávecz Boglárka előadása

Ezt követően Kustánczi Norbert (24.hu), Libor Anita (Index.hu), Nagy Iván (Hvg.hu), Sobri József (HírCsárda), Vorák Anita (Direkt36) és Szigeti Péter (Kreatív) vitatták meg, hogyan használják a különböző szerkesztőségek a közösségi médiát. Kiderült, hiába számít a Twitter „a magyar közösségi média mostohagyermekének” – hiszen még mindig marginális a magyar fogyasztók körében például a Facebookhoz és az Instagramhoz képest, – az újságíróknak gyakran mégis nagyon hasznos információforrásként és nemzetközi ismeretségnövelő platformként szolgál.

Szigeti Péter, Vorák Anita, Kustánczi Norbert, Sobri József, Nagy Iván és Libor Anita

Szigeti Péter, Vorák Anita, Kustánczi Norbert, Sobri József, Nagy Iván és Libor Anita

Megtudtuk, hogy mérettől függetlenül a szerkesztőségek csekély összeget költenek a Facebookos hirdetésekre, innen származik viszont a forgalmuk akár 30-40%-a. Időről-időre használják a közösségi médiában elérhető újdonságokat, – az Index.hu még a főleg a 20 év alattiak körében népszerű Snapchaten is jelen van, – ez azonban rendkívül idő- és erőforrásigényes munka. A közösségi média ugyanakkor az újságíróknak kiváló információforrásként szolgál, Vorák Anita szerint az oknyomozó újságírás számára kifejezett jótétemény, hiszen soha nem volt még ilyen könnyű például a kapcsolatrendszereket feltérképezni. A közösségi média persze veszélyeket is rejt, a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy magánemberként óvatosabban használják a közösségi médiát újságírói mivoltuk miatt.

Bodrogi Bea, Valuska László, László Móni, Nyáry Krisztián, Fazekas László és Hanga Zoltán

Bodrogi Bea, Valuska László, László Móni, Nyáry Krisztián, Fazekas László és Hanga Zoltán

A személyes brandépítésről Nyáry Krisztián, író-szerkesztő, Valuska László, a KönyvesBlog szerkesztője/újságíró, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, László Móni, personal branding szakértő és Fazekas László a MÜPA digitális csoportvezetője beszélgetett Bodrogi Beával (Független Médiaközpont). A rendkívül különböző területeken tevékenykedő szakértők egyetértetek abban, a brandépítéshez elsősorban a tartalom a fontos, jelentse ez akár az író személyét, alkotásait, egy programsorozatot vagy cuki állatokat. A legnagyobb márkák általában valamilyen (irányított) szabályszegés segítségével lettek sikeresek, így adódik a következtetés, hogy ezt a szakmát csupán tankönyvekből tanulni nem lehet. Azt pedig el kell fogadni, hogy a márkaépítés és a közösségi médiában való jelenlét igen sok időt és energiát vesz el, olykor addiktívvá válik és gyakran egész embert kíván.

További fotók az eseményről (készítette: Kiss Eszter)