A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület nemrég tartotta a We Care projekt magyarországi zárórendezvényét. A We Care az Európai Menekültügyi Alap által támogatott program, amelynek célja az volt, hogy összegezze a kínzás és erőszak áldozatául esett menedékkérők rehabilitációs gyakorlatát, illetve koordinálja a velük foglalkozó szervezetek továbbképzését a védelem és a szociális gondoskodás terén. Hazai vonatkozásban ez a tavaly óta megnyílt új idegenrendészeti fogdák, hivatalos néven „őrzött szállások” munkatársainak képzését is jelentette.

A korábbi négy idegenrendészeti fogda mellett 2010 áprilisa után tizenegy új őrzött szállást létesítettek. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a 2010 augusztusában nyilvánosságra hozott, a teljes migrációs joganyagot módosító törvénytervezet az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát a korábbi 6 hónapról 12 hónapra hosszabbította és lehetővé tette a családtagjaikkal érkező kiskorúak őrizetbe vételét 30 napra.

A Helsinki Bizottság megfigyelő látogatások során megállapította, hogy az újonnan megnyílt idegenrendészeti fogdák személyzetének többsége semmilyen felkészítő képzésben nem részesült. Négy idegenrendészeti fogdán tartottak rövid felkészítő tájékoztatót, a többi helyszínen nem volt ilyen, sőt a dolgozók többsége soha nem dolgozott multikulturális környezetben és nem vett részt interkulturális képzésen sem. Az őrzött szállásokon dolgozó személyzet túlnyomó többsége semmilyen idegen nyelvet nem beszél, vagy ha mégis, akkor alapszinten ismer olyan nyelvet, amelyet viszont a fogvatartottak nem értenek.

A Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány munkatársai a We Care projekt keretében a békéscsabai, a kiskunhalasi és a nyírbátori őrzött szállásokon tartottak kétnapos képzéseket az ott dolgozó fegyveres biztonsági őröknek. A foglalkozásokon szó volt a menekültügy alapvető kérdéseiről, de megbeszélték a traumát átélt és poszt-traumás stressz szindróma (PTSD) tüneteit mutató menekültek helyzetét is. Ennek fő célja az volt, hogy a biztonsági őröket érzékenyebbé tegyék ezekkel a problémákkal kapcsolatban.

A rendezvényen a kínzást elszenvedett Fellah történetéről szóló
dokumentumfilmet tekinthették meg a résztvevők

Bognár Katalin, a Menedék Egyesület képviselője a hazai zárórendezvényen elmondta: nehéz feladat volt a képzéseket megtartani a dolgozók körében előforduló idegenellenesség, rasszizmus, homofóbia és egyéb negatív attitűdök miatt. Az őrzött szállások szociális munkásai is hangsúlyozták a képzés fontosságát.

A fogvatartottakért rendőrök és biztonsági őrök 15 fős csoportja felel egy-egy szálláson, és ahol szemléletük pozitív, ott sokkal kevesebb az erőszakos cselekmény. Ennek az ellenkezője is igaz. A szakemberek úgy vélik, nem elég, ha az őrök tudják, hogyan kell megbilincselni valakit vagy gázspray-t használni valakivel szemben, a migrációval kapcsolatban bizonyos ismereteket szintén el kell sajátítaniuk. A szociális munkások egyértelmű pozitív változásokat tapasztaltak a képzések után.

A Menedék Egyesület vezetője, Kováts András felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek a hazájukban átélt megpróbáltatások, különösen a kínzások miatt elveszíthetik tér- és helyérzékelésüket, megszakadhat kapcsolatuk a realitással, amely eredendően egy társadalmi, politikai és kulturális valóságot jelent. Sok migráns újra traumatizálódik, amikor a határőrséggel kerül kapcsolatba. Szakemberek szerint ezen csak ront, hogy a hatóságok képviselői és a migránsok sem beszélnek jól idegen nyelveket, ez pedig később, a menedékjogi eljárás során félreértésekre adhat okot. Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta, hogy a bábeli zűrzavar és a traumatizáltságból eredő ellentmondásos nyilatkozatok miatt gyakran kétségbe vonják a menekült státuszt kérelmező szavahihetőségét, és emiatt utasítják el a kérelmet.

L.M.