Egy felmérés szerint a magyar gyerekek háromnegyede hasznosnak, ha szüleitől útmutatást kap az internet biztonságos használatára vonatkozóan. Az EU Kids Online kutatás szerzői szerint a szülőknek nem tiltani és titokban  ellenőrizni kell a gyerekeiket, hanem beszélgetni velük az internetről, vagy közösen használni azt.

A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra című konferencián, amelyet a Nemzetközi Gyermekmenő Szolgálat és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendezett Balatonalmádiban elhangzott, hogy ma Magyarországon a tizennégy éven aluli gyermekek 46 száléka használja napi rendszerességgel az internetet. Katonáné Pehr Erika előadásában a médiáról és a gyermekvédelemről felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekvédelmi törvény előírja, nemcsak a védelem a fontos, hanem a gyermekek számára tartalmat is kell gyártani és azt elérhetővé kell tenni.

A Szonda Ipsos által készített 2008-as Kid.Comm felmérés szerint a gyermekek egynegyede mindenféle szülői kontroll nélkül használja számítógépét, vagy nézi a televíziót. Az Európai Unió a biztonságosabb internetezés érdekében elindította a Safer Internet Day kampányt, amelynek 2011-ben az online zaklatás volt a témája. A kezdeményezés magyarul biztonsagosinternet.hu néven fut.

Az Európai Bizottság szeptemberben adott ki egy jelentést a gyermekek védelméhez szükséges digitális menetrendről. A jelentés javaslatai között szerepel a káros és illegális tartalmakra vonatkozóan „a forródrótok ismertebbé tétele és a támogató infrastruktúrák javítása azért, hogy az illegális tartalmak eltávolítása hatékonyabbá váljon”. Tulajdonképpen erre reagált az NMHH az Internethotline.hu üzemeltetésének átvételével, amelyet szintén a balatonalmádi konferencia keretében jelentettek be. A honlap a kiskorúakra káros vagy veszélyes tartalmak feljelentésére szolgál (viszont itt nem jelenthetők az internetes médiatartalmak, azokat a Médiatanács vizsgálja).

Révész Balázs, az adatvédelmi biztos irodájának főosztályvezető-helyettese  elmondta, hogy az internetes adatkezelés során a szülők korlátozhatják a gyerekek magánszféráját a kiskorúak védelme érdekében. Révész Balázs adatrobbanásnak nevezte az utóbbi években lezajlott folyamatot, amelynek révén egyre több személyes adatunk kerül fel az internetre. A személyes adatokkal való visszaélésre példaként a Kuruc.infót vagy az Excsajok.hu-t említette.

Tavaly megjelent EU Kids Online hazai vonatkozású adatainak összegzését az Ithaka Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ ügyvezetője, Ságvári Bence mutatta be. A felmérés szerint a 9-12 éves magyar fiatalok 38 százaléka adott meg valótlan életkort Facebook-regisztrációjánál. Ez az arány a magyar közösségi oldalakon lényegesen alacsonyabb, az iWiW-en egy százalék, a myVIP-en négy százalék adott valótlan születési adatokat. A Facebookra 13 évnél fiatalabbak nem regisztrálhatnak.

Az iWiW rendszerében a „korhatár” 14 év, bár a 14 éven aluliak bekerülhetnek a rendszerbe, Detrekői Zsuzsa, a Magyar Telekom és az Origo jogtanácsosa elmondta, ezek a felhasználók a rendszerben nem kereshetők és a felnőtt tartalmakkal foglalkozó klubokba nem léphetnek be. Detrekői Zsuzsa hangsúlyozta, az iWiW működése során sokkal gyakoribbak voltak a családon belüli konfliktusokból eredő problémák, amiatt, hogy (volt) családtagok készítettek profilt a gyerekeknek, vagy osztottak meg róluk fényképeket.

Mester Dóra Djamila szex edukátor az interneten található pornográf tartalmakhoz való viszonyról beszélt a konferencia résztvevőinek, hangsúlyozva, hogy a gyerekek eltiltása az internettől nem jelenti azt, hogy elkerüljük a találkozást azokkal a tartalmakkal, amelyektől „féltjük” őket. Ezt támasztotta alá az EU Kids Online felmérés is, amelyben a magyar gyerekek (9-16 évig) 18 százaléka válaszolta azt, hogy látott már szexuális tartalmú képeket online vagy offline, csak online-ról kérdezve pedig 12 százalék válaszolt igennel.

Ságvári Bence a felmérés hazai vonatkozásának ismertetése során úgy fogalmazott, az ellenőrzés egy bizonyos fokig működhet, de amint más platformra térnek át a gyerekek a tiltás miatt, a szülő elveszíti a kontrollt. A kutató szerint az ismeretek átadása nagyon fontos. Az intenzív internethasználat több kockázatot jelent, de az ezáltal megszerzett magasabb felhasználói tudás segít kialakítani a gyerekek saját védekező mechanizmusát.