A szavak veszélye – szakértők előadásai a GTTO projektről

Szakértők osztották meg tapasztalataikat és mutatták be releváns példáikat a gyűlöletbeszéd és az álhírek elleni küzdelemről 2025. január 23-án a UNITED for Intercultural Action budapesti nemzetközi konferenciáján. A panelbeszélgetés előadói az elmúlt években a Független Médiaközpont Trolltalanítás (Get the Trolls Out – GTTO) című projektjében vettek részt. Ezúttal összegezték véleményüket és kutatási eredményeiket arról, hogyan érhető el a kommunikáció révén valódi változás.

A politikai kereszténység veszélyei és lehetőségei

Gégény István teológus, a Szemlélek Alapítvány elnöke előadásában a politikai kereszténység témáját elemezte. Kiemelte, hogy Magyarországon a politikai kereszténység jelentős előnyöket nyújthat a vallási közösségeknek például anyagi támogatások vagy infrastrukturális fejlesztések révén. Ugyanakkor rámutatott az ebből fakadó veszélyekre is: a politikai polarizáció erősödésére, a vallási hitelesség csökkenésére és a vallási szabadság korlátozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vallási értékek politikai eszközként való felhasználása hosszú távon komoly károkat okozhat mind a közösségnek, mind a társadalomnak.

A vallás és a média kapcsolata

Laborczi Dóra újságíró és evangélikus teológus előadásában a vallás és a média kapcsolatát elemezte. Kiemelte, hogy a média gyakran sztereotipikus ábrázolásokat alkalmaz a vallások kapcsán, ami tovább erősítheti a politikai polarizációt. Hangsúlyozta, hogy a vallási közösségeknek kulcsszerepe van abban, hogy felismerjék, ha politikai célokra használják fel őket, és aktívan dolgozzanak a párbeszéd megteremtésén. Laborczi kitért a vallási közösségek patriarchális működésére is, megjegyezve, hogy bár a vallásos közösségek többségét nők alkotják, a vezető pozíciók szinte kizárólag férfiak kezében vannak.

A nyelv hatalma a gyűlöletbeszéd ellen

Szilágyi Anna, a Words Break Bones projekt szakértője, előadásában a nyelv és a kommunikáció erejére helyezte a hangsúlyt. Bemutatta, hogyan alakíthatják a szavak az érzelmeket és a társadalmi viszonyokat, kiemelve a metaforák és személyes névmások szerepét. Megemlítette, hogy a migráció kapcsán használt metaforák – mint például „áradat” vagy „cunami” – félelmet kelthetnek, és elnyomhatják az együttérzést. Szilágyi felhívta a figyelmet az oktatás fontosságára is, amely segítheti a nyelv tudatosabb használatát a gyűlöletbeszéd elleni harcban.

A média valóságtorzítása

Lőrincz Marcell, migrációs narratívákra specializálódott médiaelemző, a Trolltalanítás projekt magyarországi koordinátora személyes történetekkel mutatta be, hogyan torzíthatja a média a valóságot és erősítheti a társadalmi megosztottságot. Médiafigyelési munkája során megállapította, hogy a kormányzati médiában megfigyelhető egy mintázat, mely tudatosan fest hamis és negatívabb képet a bevándorlásról, mint amilyent a tények indokolnának.