Lengyelországban 2023 őszén Európa-barát, demokratikus pártok jutottak hatalomra és a kormányalakítást követően azonnal hozzákezdtek az azt megelőző nyolc év illiberális-populista-autoriter kormányzati törekvéseinek felszámolásához. A szükséges jogi, szervezeti és személyi változtatások véghezvitele azonban – mint kiderült -, nem is olyan könnyű feladat, éppúgy a média, mint az igazságszolgáltatás terén. Ezekről az akadályokról, valamint a Tusk-kormány médiapolitikájáról tartott előadást Mitrovits Miklós, történész, polonista a Független Médiaközpontban 2025. március 10-én.

Az előadás része annak az IFEX által támogatott projektnek, amely az orosz propaganda, álhírek és információs manipuláció szerepét vizsgálja Magyarországon, regionális kitekintéssel.

Párhuzamos médiatanácsok

Előadásának kezdetén Mitrovits Miklós a lengyel médiahatóságok működését, szervezeti jogköreit és e párhuzamosság indokait ismertette. Mint előadásából kiderült, az 1992-es műsorszolgáltatási törvény által életre hívott lengyel médiahatóság (Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji) feladat- és hatásköreinek kiüresítésére két lépcsőben 2015-ben és 2016-ban kerített sort a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) nevű akkori hatalompárt felállítva a Nemzeti Médiatanácsot (Rada Mediów Narodowych), amelyben hozzá lojális tagokból alakított ki többséget. A közmédiumok vezetőinek és igazgatósági tagjainak kinevezéséért is felelős új testületet szabályozó jogszabályt a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Noha működésének második ciklusában a grémium – az ellenzéki erők egy részének bojkottja miatt – működés- és döntésképtelenné vált, valamint az újabb kormányváltás e szervezetet is látszatműködésre ítélte, annak felszámolására azóta sem került sor.

A közmédia visszavétele

A PiS időszakban a propaganda szócsövévé silányított közmédiumok állapotáról ehelyütt álljon csak Marcin Wolski, a Telewizja Polska második legfontosabb csatornájának vezetője sommázata: „Cinkosként mondom: rosszabb propagandát folytattunk, mint ami az 1970-es években volt.” Az új Tusk-kormány 2023. december 13-i beiktatását követően azonnal akcióba lendült és Jarosław Kaczyński örökségének 100 nap alatt történő felszámolása részeként egyrészt a parlament rögtön elfogadott egy határozatot a közmédia pártatlanságának helyreállításáról, másrészt a közszolgálati televízió a TVP, a közrádió és a PAP lengyel hírügynökség vezetőségét is menesztették. A kultuszminiszter Bartłomiej Sienkiewicz egy jogtechnikai csavarral a társasági törvény rendelkezéseit felhívva váltotta le a korábbi vezetést. A jogi „kiskapuk” kihasználása persze nem örvendett egyöntetű népszerűségnek: az ellenzékbe jutott PiS hevesen támadta az új kormányt, híveiket még 2023. decemberben az utcára, vagyis a köztelevízió épülete elé hívták. A jogi bonyodalmak végül 2024-re rendeződtek, amikorra végül a cégbíróság is hajlandó volt a személyi változásokat rögzíteni.

A lengyel sajtó önvédelmi képessége

Mitrovits Miklós szerint a magyar helyzettel összevetve a lengyel média mindig is sokszínűbb és plurálisabb volt, ennek megfelelően „leuralása” sem mehetett végbe olyan mértékben, mint Magyarországon. A PiS a hatalomban töltött nyolc éve alatt például nem épített fel médiaholdingot, mindent egy lapra, a közmédiára tett fel, majd azt gyakorlatilag órák alatt vesztették el. Ezenkívül a PiS-nek nem volt nyomtatott sajtója sem, a lengyel olajóriáson, az Orlenen keresztül szereztek meg egy jelentősebb vidéki, vajdasági napilappiacot, de az országos napilapok közül a legolvasottabbak, a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita kifejezetten ellenzéki hangot ütöttek meg a PiS-kormányzás alatt. 2023-ban létrejött továbbá a Lengyel Médiumok Tanácsa (Rada Polskich Mediów), a lengyel sajtó, rádió, televízió és internetes szerkesztőségek önszabályozó szervezete, amelynek tagjai rendszeres egyeztetések során hitet tettek az egymás iránti kölcsönös szolidaritás kifejezéséről és a médiát érintő kérdésekben a közös álláspont kialakítása mellett.

A TVN-ügye

Mitrovits Miklós előadása végén az amerikai tulajdonban álló TVN médiakonglomerátum eladásának ügyét ismertette. A céget már korábban is szerette volna a PiS a holdudvarában tudni, az akkori ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítást azonban a köztársasági elnök, Andrzej Duda megvétózta. Végül nemrégiben a tulajdonos döntött érdekeltségei értékesítése mellett, amely tenderfolyamatban magyar kormányközeli szereplők is felbukkantak. Tavaly decemberben maga Donald Tusk miniszterelnök avatkozott közbe és a Polsat tévétársasággal együtt a TVN is felkerült a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű cégek listájára, vagyis a kormány innentől kezdve megvétózhatja a felvásárlásukat. Végül a TVN-ért folyó versengés második fordulójába külföldi pályázó már be sem juthatott, így a magyar kormánykörök terve azzal kapcsolatban, hogy a PiS javára hangszerelik újra a TVN csatornáit egyelőre legalábbis csak ábránd marad.

A program megvalósulását az IFEX támogatása tette lehetővé.