Felmérés és interjúk a helyi médiáról
A Független Médiaközpont 2016 tavaszán online, anonim, kérdőíves gyorsfelmérést végzett a helyi médiában dolgozó újságírók szakmai és egzisztenciális helyzetéről. A háttérinterjúkkal kiegészített vizsgálat eredményeit és a helyiujsagiras.hu című kapcsolódó honlapot 2016. szeptember 21-én nemzetközi konferencián mutatta be.
A Független Médiaközpont igazgatója, Móricz Ilona megnyitó beszédében emlékeztetett: egy tavalyi kutatás szerzői az elmúlt évtizedben több, fejlett nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban végbement változásokat elemezve megállapították, az egész iparág nehéz helyzetben van, de a helyi média különösen. Vesztésre áll a közönség figyelméért vívott csatában, és a már hirdetői piacon sem olyan meghatározó szereplő, mint korábban. A közönség ugyan egyre több és többféle médiát fogyaszt, ám ebben egyre kevesebb a helyi újságírói tartalom. A konferencia kerekasztalának résztvevői ennek ellenére elkötelezetten és óvatos optimizmussal nyilatkoztak a kilátásaikról.
Nemzetközi közönség a helyi újságírásról szóló konferencián
A Független Médiaközpont 2016 tavaszán helyi újságírók körében végzett gyorsfelmérésének eredményeit Kiss Eszter foglalta össze. Az anonim, online kérdőív első részében a válaszadók demográfiai adataira vonatkozó kérdések szerepeltek, a második és harmadik részben a szakmai-etikai, illetve tárgyi munkakörülményeiket értékelhették (pl. önállóság, honorárium), a negyedikben pedig a további szakmai fejlődésre vonatkozó igényeiket jelölhették meg. Az országos médiából is ismert jelenség, hogy a közszereplő interjúalanyok alanyi szövegként kezelik a velük készített beszélgetések szerkesztett változatait, és gyakorlatilag újraírják a jóváhagyásra megkapott szöveget. Arra a kérdésre, hogy „Mennyire ad lehetőséget az interjúalanyának arra, hogy utólag átírja, a megjelenés előtt érdemben módosítsa nyilatkozatának szövegét?”, a 144 válaszoló közül mindössze 13-an adtak ezt kizáró tartalmú választ, 49-en jellemzőnek, 15-en nagyon jellemzőnek tartották ezt. A cenzúrára vonatkozó indirekt kérdés úgy szólt: „Mennyire jellemző, hogy megjelenés előtt a szerkesztőségi tartalmat (cikk, műsor, fotó) be kell mutatni a szakmai stábhoz nem tartozó személynek, tulajdonosnak/üzemeltetőnek?” A válaszadók közül csak 53-an mondták azt, hogy ez egyáltalán nem jellemző, a kitöltők 15%-a viszont úgy nyilatkozott, hogy ez a sajtószabadságot sértő gyakorlat jellemző vagy nagyon jellemző a munkájuk során.
A kutatás résztvevői átlagosan 6,5 éve nem vettek részt médiával kapcsolatos képzésen, 43 százalék nem tanult az újságírásról. A szerkesztői autonómia érvényesítésében a jogi tájékozottság mellett nélkülözhetetlen a magas színvonalú, etikus újságírás normáinak ismerete, de legalább ilyen fontos a digitális technológia eszköztárának birtoklása. Épp ezért a felmérés egyik célja a szakmai továbbképzési igények feltérképezése volt. A Független Médiaközpont kiemelt törekvése, hogy hozzájáruljon az újságírók szakmai felkészültségének erősítéséhez. Ennek érdekében gyakorlatközpontú programokat szervez az újságírásban használt, gyorsan változó és fejlődő új lehetőségekről. Fontosnak tartja az oknyomozó újságírás támogatását, ezen belül annak ösztönzését is, hogy a helyi médiában több ilyen tartalom jelenjen meg.
A teljes elemzés a hozzá tartozó részletes információkkal, háttéranyagokkal és interaktív, beágyazható infografikákkal együtt a helyiujsagiras.hu-n olvasható. A gyorsfelmérést tíz, nagyobb lélegzetvételű háttérbeszélgetés egészíti ki, amelyek az ország különböző pontjain élő, eltérő hátterű szerkesztőségekben dolgozó médiavezetőkkel, újságírókkal készültek. (Az elemzés és az interjúk rövidített összefoglalói pdf-kiadványként is elérhetőek.) Bellai László interjúalanya volt: Kleer László (Solymári Hírmondó, MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztálya), Lőke András (Ittlakunk.hu), Nagy Árpád (Fórum Martini), Roznár Gyöngyi (Nyugat.hu), Porcsin Zsolt (Vagy.hu, Heves Megyei Hírlap, Új Néplap), Pusztai László (Északhírnök.com), Radetzky András (Magyar Katolikus Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete), Simon Panka (Győr+ Média), Varga András (Pápa Városi Televízió) és Kóti Zoltán (Délmagyarország).
Magyarországon 2016. első negyedévi adatok szerint nagyságrendileg 600 tévé, 180 rádió, 6000 nyomtatott lap, 3000 weboldal működik, jelentős részük a lokális média körébe tartozik: a WhiteReport adatbázisában több mint 2500 helyi lap, 420 helyi tévé, 111 helyi rádió szerepel, az internetes helyi újságok száma megközelíti a 800-at.
Incze Kinga előadása
A konferencián a helyimédia-piac tulajdonosi struktúrájáról és üzleti trendjeiről a Mrs.White Media Consulting Kft. ügyvezetője, a Whitereport.hu mediabrowser alapító tulajdonosának előadását hallhattuk. A nagyobb városokban a professzionális hátterű megyei lapkiadók mellett az önkormányzati portfóliók is egyre jelentősebb közönségelérést és vélemény-befolyásoló erőt tudnak felmutatni. „A mediabrowser alapvetően üzleti célokat szolgál, de missziónknak tekintjük, hogy a jobb piaci döntésekhez a média transzparensebbé tételével hozzájáruljunk. Nem a tartalom, hanem a piac elemzése a feladatunk, de adataink alkalmasak a médiapluralizmus vizsgálatára, a tulajdonosi háttér összefüggéseinek feltárására is. Szívesen kapcsolódnánk ilyen témájú nemzetközi projektekhez is” – mondta el Incze Kinga.
A konferencián külföldi szakértők – Sabine Miesgang, Regionalmedien Austria tartalomért és közösségi kapcsolatokért felelős vezetője, Milos Stojkovic, a Szerbiából érkezett médiajogász, Alenka Brun, a Gorenjski glas című szlovén regionális lap újságírója, Jadran Kapor, a horvát Dubrovacki vjesnik főszerkesztője – is részt vettek. Rövid előadásban, majd pedig kerekasztal-beszélgetésen mutatták be saját országuk helyi médiájának sajátosságait, illetve saját szerkesztőségük tapasztalatait, útkeresését. Az előadók külföldi vendégek beszélgetését Orbán Sándor vezette.
Milos Stojkovic, Jadran Kapor, Sabine Miesgang és Alenka Brun
Ezt követően a magyarországi helyi média kerekasztalának résztvevőit Bátorfy Attila újságíró, az Átlátszó.hu munkatársa kérdezte egyrészt saját ágazatuk és szerkesztőségük helyzetéről, a perspektívákról. Egy-egy idézet a szerteágazó beszélgetésen elhangzottakból:
Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője: „Éppen ma, a konferencia napján született egy sajtótörténeti jelentőségű ítélet velünk szemben. A másodfokú bíróság még azt mondta, az MSZP sajtótájékoztatóján elhangzottakat korrekten írtuk meg, a Hende Csabát bíráló állítás tartalmáért csak a nyilatkozó politikus vonható felelősségre, mi nem. A táblabíróság ezt megsemmisítve úgy döntött: minden médiának bármilyen véleménynyilvánításról pillanatok alatt el kell döntenie, hogy igaz vagy nem igaz, ha egy sajtótájékoztatón vagy a parlamentben az egyik politikus a másikról mond valamit és az nem igaz, akkor az elhangzottakat idéző média is büntethető.”
Eckhardt Balázs, a Kecskeméti Televízió vezetője, a Helyi Televíziósok Országos Egyesülete (HTOE) alelnöke: „Vasárnap este szólnak a közmédia szerkesztőségéből, hogy van egy tűzeset Kecskemét mellett, van négy percünk, hogy odaérjünk, de addigra már ott van egy csongrádi úr… Az élet ma olyan versenyhelyzeteket teremt, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző a helyi tévések körében. All round szakembereket kell nevelnünk, akik gyorsaságban és pontosságban bárkivel felveszik a versenyt.”
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke: „A Facebook lett a legnagyobb média, erre a kis közösségeket építő nyilvánosságra koncentrál, oda akar behatolni a mainstream média is. Németországban már létezik a háztömb-újságírás is, olyan online fórum, ami a legszűkebb lakóközösségnek szól. A platformok létrejöttek. A kérdés az, hogy fenntarthatóak-e? Hogy a minőségi tartalmat ki fogja megfizetni? Az újságírás függetlensége ezen múlik: hogy az újságíró anyagilag is független-e? Ha mi, tulajdonosok, szerkesztőségek meg tudjuk találni ezt a harmóniát, felébreszteni a fogyasztói, olvasói elkötelezettséget az új médián keresztül a márkáinkhoz, akkor a finanszírozás a klasszikus értelemben működhet. Svájcban vagy Ausztriában már vannak közösségi fenntartású helyi médiumok, amelyeket adó típusú bevételből finanszíroznak.”
Nyerges András, a Kisalföld főszerkesztője: „Valószínűleg a helyi médiában sem fog fent maradni mindenki. Sajnos lesz, aki elbukik. Abban bízom, hogy aki meg tudja tartani a közönségét, az meg tudja tartani a szerkesztőségét, a kollégáit –ez kell ahhoz, hogy az exkluzív, hasznos tartalom megszülessen. Hogy milyen platformon lesz elérhető, azt szerintem nem tudja ma senki, de én kitartok amellett, hogy a nyomtatott újság sem tűnik el teljesen.”
Szabados Balázs online marketing és tartalomfejlesztési tanácsadó, az Ittlakunk.hu egyik alapítója: „Az Ittlakunk.hu célja az volt, hogy minél több olvasóhoz eljusson, korosztályra nem optimalizáltunk, de kifejezett kérés volt a kerületi tudósítóinktól, hogy a nyugdíjasklubok programját ugyanúgy tegyék közzé, mint a fiatalabbak körében népszerű bulikat. A helyi lapoknak minden ott élőhöz szólniuk kell, legtöbben a 20 és 40 közötti nők olvasnak minket, de szép számban vannak 65 feletti olvasóink is.”
Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke: „Az internetről százával érhetjük el a filmeket, mégis nézzük a tévét négy óra negyvenöt percet; szinte bármilyen zenét letölthetünk, mégis napi három órát hallgatjuk a rádiókat. Mert ott tudják, hogy mi kell nekem, hogy jól érezzem magam, és nem kell egy órát azzal töltenem, hogy összerakom magamnak a híreimet, zenéimet, filmjeimet. Mi, újságírók tudunk valamit, amit mások nem tudnak. Tudjuk, hogy kell szerkeszteni, mi az, amit ki kell dobni, mi az, amit meg kell tartani, hogy a közönség megértsen egy történetet. Amíg erre a tudásra igény van, addig az újságírásnak van jövője.”
További képek az eseményről (Fotó: Bellai László):
