Az Ukrajna elleni teljeskörű orosz invázió kezdete óta az Európai Unió tizenhat szankciós csomagot fogadott el, az azóta eltelt időszakban minden EU soros elnökség alatt legalább egyet. Ezekben az olyan ismertebb szankciós mechanizmusok, mint a vagyonbefagyasztás, a kereskedelmi korlátozások, a beutazási- és tartózkodási tilalmak mellett a harmadik szankciós csomagtól kezdődően olyan intézkedések is megjelentek, amelyek az orosz médiumok és dezinformáció elleni fellépést célozták. Ezekről és a szankciós dezinformáció elleni fellépés EU-n kívüli diplomácia szerepéről tartott előadást Gyimesi Balázs, a RUSI Europe kommunikációs szakértője a Független Médiaközpontban 2025. április 2-án.

A szankció alá eső propagandatermékek

Előadása kezdetén Gyimesi Balázs ismertette azoknak az orosz médiumoknak a körét, amelyek az Európai Unió szankciói alá esnek, így tartalmaik elérhetővé tétele, sugárzása, ezek elősegítése, vagy épp tartalmaik átvétele az Európai Unió területén tilos.  A Tanács 833/2014/EU rendeletét módosító Tanács (EU) 2022/350 rendelete értelmében ezek a médiatermékek olyan propagandatevékenységet folytatnak az Oroszországi Föderáció vezetésének közvetlen vagy közvetett ellenőrzése és irányítása alatt, amelyek alkalmasak az EU területén a demokratikus normák aláásására, a demokratikus intézményrendszer és működési mechanizmusok destabilizálására, továbbá veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra. Mindezeken túlmenően azzal, hogy súlyosan eltorzítva és manipulálva mutatják be a valóságot, közvetlenül is háborús propagandát folytatnak és előmozdítják a háborús agressziót. Gyimesi az orosz propaganda-orgánumokkal kapcsolatos szankciók érvényességét és meghosszabbításának lehetőségeit is részletesen elemezte. Ennek részeként ismertette az RT France kontra az Európai Unió Tanácsa (T-125/22. sz.) ügyben született európai bírósági ítéletben kimunkált feltételrendszert, amely alapján a bírói testület úgy találta, hogy az EU szankciós rendelete megfelel az uniós jognak és ekként nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.  A korlátozásokat ugyanis törvény írja elő, azok tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás szabadságának lényeges tartalmát, általános érdekű célkitűzést szolgálnak, időben korlátozottak és nem aránytalanok.

A szankciós dezinformáció elleni fellépés

Az elődás második felében a szankciós diplomácia szerepéről hallhattak az érdeklődők. Ennek keretében szó volt a szanckiós dezinformáció szerepéről az orosz propagandában, vagyis arról, hogy milyen narratívákat közvetít Oroszország az EU-s szankciókkal kapcsolatban, elsősorban Közép-Ázsiában és a Dél-Kaukázusban. A szankciós diplomácia jelentőségére tekintettel 2023. év eleje óta megbízott EU-s szankciós diplomata, David O’Sullivan is figyelemmel kíséri a szankciók megkerülésének mechanizmusait harmadik országokban, valamint diplomáciai és kommunikációs erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gátolja a szankcióellenes dezinformáció terjedését és az EU és harmadik országok partner- és csúcstalálkozóinak napirendjén tartsa a kérdést. Külföldi látogatásai során elsősorban olyan államokat keresett fel, amelyekkel kapcsolatban a kereskedelmi vagy más célú szanckiós korlátozások megkerülésének kockázata magas. Fontos erőfeszítéseket tesznek az uniós szervek annak érdekében is, hogy a háborút valóban ennek nevezzék a különböző sajtótermékek, különösen azokban az országokban, ahol jelentős számú oroszajkú kisebbség él, ezzel is fellépve a hamis orosz narratívák ellen.

Az EU szankciókkal foglalkozó megbízottjának jelenléte a médiában

Gyimesi Balázs ezt követően ismertette a RUSI Europe kommunikációs csapatának egyik legújabb kutatását, amely az EU-s szankciós diplomáciával kapcsolatban a sajtóban megjelent írások alapján a leggyakrabban előforduló szópárokat kívánta összegyűjteni. Ezeket a szókapcsolatokat, kifejezéseket aztán a témával foglalkozó kutatók klasszifikálták aszerint, hogy a használt narratíva érdek-, vagy értékalapú megközelítést tartalmazott. Az így kapott eredmények alapján elmondható, hogy a leggyakrabban előforduló szópárok mérsékelten vagy gyengén érdekalapúak voltak. Az uniós szankciókkal kapcsolatos kommunikáció túlnyomórészt tehát az érdekekre való hivatkozásra épül, ugyanakkor az EU pozitívan kommentálja a piacok és a befektetők felé küldött üzenetként a harmadik országok erőfeszítéseit a szankciók betartása érdekében. Fontos megállapítása volt a kutatásnak az is, hogy az EU-s szankciós kommunikáció többször hivatkozik a nemzetközi jogra és annak normáira, ezáltal összekapcsolva a szankciók támogatásának kérdését a nemzetközi jog értékeinek megerősítésével. Mindez segíthet a harmadik országoknak abban, hogy a szankciók kijátszása elleni erőfeszítéseiket intenzívebbé tegyék, hiszen mindezeket a nemzetközi jog normáinak megerősítésére irányuló támogatásként keretezhetik. A kutatók felhívták az EU-s döntéshozók figyelmét azokra a lehetséges dimenziókra is (pl. környezetvédelmi aggályok az orosz árnyékflottával kapcsolatban), amelyek az elemzett EU szankciós kommunikációból eddig kimaradtak.

A teljes kutatási jelentés angol nyelven itt olvasható.

A program megvalósulását az IFEX támogatása tette lehetővé.