A jogorvoslatot azért kezdeményezi az ország legnagyobb újságíró szervezete, mert az Országos Sajtószolgálat cenzurázta a Szövetség közleményét, amelyben azt követelte, hogy ne maradhasson következmények nélkül a Kossuth Rádió többszörös törvénysértése.

Arra hivatkozik az Országos Sajtószolgálat, hogy a saját szabályzatuk tiltja olyan közlemény közlését, amely rossz hírét kelti a közszolgálatnak. A MÚOSZ szerint az kelti rossz hírét a közmédiának, aki tényként közöl egy bizonyítottan hamis hírt, ahogy azt az Elkxrtuk film kapcsán tette a Kossuth Rádió reggeli műsorának vezetője.

A MÚOSZ azért perel, hogy tisztázza a bíróság a jogszabályok között most feszülő ellentmondást, mert egyrészt a Médiatörvény előirja a közmédia számára a sokoldalú, pártatlan, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatást, és ezzel az elvvel ütközik az Országos Sajtószolgálat belső szabálya, amely nem engedi megjelentetni a közszolgálat által elkövetett törvénysértést bíráló közleményt.

Az Országos Sajtószolgálat lényege éppen az, hogy egy országos szervezet hivatalos közlemény ne legyen cenzúrázható, ne legyen kiszolgáltatva az esetleges szerkesztői akaratának, vagyis eljuthasson mindenkihez, a közszolgálati távirati iroda felületein.

Az eredeti szöveg:

A MÚOSZ állásfoglalása a közmédia újabb törvénysértése miatt

Ismét megsértette a médiatörvényt a közmédia, amikor tényként közölt egy fikciós filmben, az alkotói fantázia által kreált, hamis vádat egy valós személlyel szemben. Kivártuk a szükséges időt, hogy indult-e bármilyen eljárás a törvénysértő cselekedet miatt, de ha indult is, arról semmilyen hírt nem adott a közmédia.

Október 26-án, kedden, a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető arról beszélt, hogy 65 évvel ezelőtt Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat, majd azt mondta, hogy „ugyanezen az elven” döntött Dobrev Klára is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”. A közmédia műsorvezetője tényként kezelte az előző héten bemutatott Elkxrtuk című film narratíváját.

A pontos szöveg: „…Miközben több tízezer magyar vonult október 23-án olaszokkal és lengyelekkel együtt a béke és az emlékezés jegyében a 2006-os rendőrterror útvonalán egészen az Erzsébet térig, hogy aztán ott meghallgassák a miniszterelnök beszédét, az Andrássy út túlsó végén csupán néhány ezer szimpatizáns gyülekezett az ellenzék színpada előtt. Nyilván csalódást keltő lehetett, hogy az előválasztás után ilyen rövid idővel ennyire kevés embert tudtak mozgósítani. De mit gondolnak önök, mi lehet ennek az oka? A sokszínűség jegyében egyébként több ellenzéki vezető is beszédet mondott, így az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mellett például Dobrev Klára is, akinek a nagyapja egyébként éppen 65 évvel ezelőtt, október 23-án lett az MDP KV Katonai Bizottság tagja, és aki fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalomban résztvevőket. Ma már tudjuk, hogy hasonló elven döntött az unoka is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről. A DK miniszterelnök-jelöltje most beszédében mégis azt hangsúlyozta, hogy ’56 mindenkié és úgy fogalmazott, egy feladatunk van október 23-án, emlékeztetni magunkat, nehogy elszúrjuk. De vajon miért állt ki az ellenzék ezen a napon? Mit szerettek volna hirdetni, és miért volt olyan kevés az érdeklődő?…”

A Médiatörvény a közszolgálati médiaszolgáltatásról a 82.§ 1-es pont m) bekezdésében úgy fogalmaz: … a közszolgálati médiaszolgáltatás célja: kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, illetve a 2-es pont a) bekezdésben még hozzáteszi: törekszik a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban.

A Kossuth Rádió az idézett műsorában a médiatörvénynek mind a két pontját súlyosan megsértette. A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is csak az alkotói a fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a demokratikus nyilvánosság védelmében felszólítja a Médiahatóságot és a Kossuth Rádió vezetőit, hogy szerezzenek érvényt a rádióhallgatók jogainak, vagyis annak, hogy ne működhessen törvénysértő módon a közszolgálat. Ne maradhasson következmények nélkül a nyílt törvénysértés.

MÚOSZ