Az idősebb generáció digitális térben való jelenléte ma már adottság. Körükben ugyanakkor a médiatudatosság szintje és az idősebb generációra fókuszáló médiaedukációs programok száma jóval alacsonyabb. A Független Médiaközpont 2025. április 29-i eseménye az idősebb korosztály tudatos tájékozódásának fejlesztését tűzte célul maga elé, amelynek keretein belül Pálos Máté, a Lakmusz szerkesztője tartott műhelyfoglalkozást. A műhelyfoglalkozás vezetője is az időseket és a fiatalokat jelölte meg olyan különösen sérülékeny csoportként, amelyek kitettek az álhírek, a dezinformáció és az online csalások jelenéségének.

Mi a probléma?

Az információs ökoszisztéma drasztikusan megváltozott az elmúlt néhány évben. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információelőállítók és az információforrások száma is ugrásszerűen növekedett, ráadásul a technológiai vívmányoknak köszönhetően az információknak a világ bármely pontjára történő eljuttatása is minden korábbinál gyorsabbá és egyszerűbbé vált. Az internet használatának elterjedésével egy demokratizálódási folyamat következett be, az információs térbe történő belépési küszöb is minden korábbinál alacsonyabb. Ma már gyakorlatilag bárki lehet információelőállító, újságíró és egy és ugyanazon időben információbefogadó is. Pálos Máté elmondta, hogy „Magyarországon az egy különleges helyzet, hogy az állami információterjesztésben és a közmédiában ennyire erőteljesen jelen van a félretájékoztatás és az egyoldalúság”, ami az Európai Unió tagállamai között egyedi sajátosság.

Mi a különbség?

Pálos Máté hangsúlyozta: fontos különbséget tenni a jóhiszemű és a rosszindulatú félretájékoztatás (dezinformáció) között. Utóbbi esetben a közlő tudatában van annak, hogy az általa terjesztett információ hamis, ugyanakkor annak minél szélesebb körhöz való eljuttatásához valamilyen anyagi, adatok megszerzésével kapcsolatos vagy épp politikai érdeke fűződik. Pálos továbbá hat olyan kategóriát is ismertetett, amelyek véleménye szerint a leggyakoribb félrevezető tartalmak. Ezek: a teljes egészében kitalált anyagok, a kattintásvadász cikkek (címadási trükkökkel), a hamis, áltudományos anyagok, az összeesküvés-elméletek, a szatirikus anyagok és a legkülönfélébb csalási kísérletek.

Mi a tényellenőrzés?

Előadásában Pálos Máté bemutatta a tényellenőrzés mint speciális újságírói tevékenység gyakorlatát, az alkalmazott módszereket, és a Lakmusz magyarországi tényellenőrző szerkesztőség munkáját. Olyan gyakorlati ismereteket sajátíthattak el a résztvevők, mint a közösségi média platformokon egyre szaporodó álprofilok detektálása, a fordított képkeresés, a geolokáció módszereinek alkalmazása, vagy épp a mesterséges intelligencia használatával generált fotók, hangfelvételek és audiovizuális tartalmak felismerése. Az előadó röviden ismertette a Lakmusz „Sosem késő!” projektjének keretében készült anyagokat, amelyek olyan – az idősek számára kiemelt relevanciával bíró – témákat ölelnek fel, mint az egészségügy és a tudomány, az online átverések elkerülése vagy a közösségi média tudatos használata.

Mit tehetünk?

Gyanakvás, kritikus gondolkodás, ellenőrzés, kétely és lassabb, alaposabb, tudatosabb információ-fogyasztás segíthet bennünket abban, hogy az álhírek és összeesküvés-elméletek nem újkeletű jelenségeivel szemben sikerrel vértezzük fel magunkat. Pálos szerint kicsit mindannyiunknak tényellenőrökké kell válnunk, nincs ugyanis általános „csodaszer”, komplex megoldási lehetőségek állnak csak rendelkezésre, amelyeket felelősséggel kell mindenkinek alkalmaznia. A műhelyfoglalkozás részeként Pálos Máté a saját újságírói, szerkesztői munkája során megismert példákat is ismertette.

Az idősek tekintetében olyan, kiemelt jelentőségű témák kerültek terítékre, mint a „rettenetes kórházi körülményekről” szóló írás, az AI-generált – és tömegeket elérő – fotó egy egyutcás lengyel faluról, vagy épp az online csalások tipikus jellemzői. Ez utóbbival kapcsolatban jótanácsként négy szempont hangzott el, amelyekre érdemes mindannyiunknak odafigyelni.

  1. Fogjunk gyanút, ha a szöveg túl titokzatos, ha a titokzatosság az általános jellemzője.
  2. Gyanakodjunk akkor is, ha valamilyen ötlet, megoldás a gyors meggazdagodás lehetőségével kecsegtet („Túl szép, hogy igaz legyen!”).
  3. Gyanús körülmény lehet az is, ha túl sokszor és túl gyakran hivatkoznak celebekre, ismert személyekre.
  4. A sürgető hangnem, az azonnali cselekvésre történő felszólítás esetén különösen óvakodjunk!

A műhelyfoglalkozáshoz készült e-learning tananyag itt érhető el.

A program megvalósulását a Transitions támogatása tette lehetővé.