Az idősebb nemzedéket fokozottan érinti a dezinformáció veszélye, ennek ellenére e korosztályra jóval kevesebb program irányul, mint a fiatal generációra – mondta előadásában Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója, az ELTE-PPK habilitált egyetemi docense a Független Médiaközpontban 2025. február 3-án tartott előadásában.

Az előadás része annak a projektnek, amely a Visegrádi Együttműködés (V4) országaiban vizsgálja az idősebb generáció médiafogyasztási szokásait, az információs manipulációnak való kitettségüket, a digitális térben való jártasságukat, a digitális biztonsággal kapcsolatos percepcióikat, valamint az álhírek, a propaganda és az összeesküvés-elméletek negatív hatásait.

Fogalmi tisztázás

Előadásának kezdetén Krekó Péter hangsúlyozta, hogy fontos különbséget tenni a gyakran szinonimaként használt, ám eltérő jelenségeket leíró fogalmak, így az összeesküvés-elméletek, az álhírek, a dezinformációk és téves információk (misinformation) között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a prototipikus álhírek, vagyis a semmilyen valóságtartalommal nem bíró álhírek száma és aránya viszonylag alacsony, jóval elterjedtebbek a részleges és kisebb torzításokon alapuló álhírek, amelyeknek van igazságtartalma is, így felismerésük jóval kifinomultabb módszereket és készségeket igényel.

Az idősebb korosztály kihívásai az információs térben

Az idősebbek fokozottabban ki vannak téve a dezinformációnak – mutatják kutatások –, erre a korosztályra mégis jóval kevesebb program irányul, mint a fiatal generációra. Tény, hogy az idősebb nemzedék körében egyre elterjedtebb a közösségi média használata és ez alapjaiban változtatta meg az információfogyasztási szokásokat. Ezzel együtt a digitális kompetenciák hiánya vagy korlátozottsága sérülékennyé teszi e generációt a digitális térben. Az életkor előrehaladtával az idősek egyes kognitív képességei lassul(hat)nak, forráskritikai érzékük korlátozottabb, így könnyebben fogadnak el igaznak hamis információkat. Az ismétlődő tartalmak iránti fogékonyság újabb potenciális félrevezetési lehetőséget kínál a rosszindulatú manipulátoroknak.

Milyen digitális hiányosságokkal küzdenek az idősek?

Az idősek egyrészt kevésbé ismerik az online hírforrások megbízhatóságának ellenőrzésére irányuló módszereket, másrészt az új technológiákhoz való alkalmazkodás is nehézségeket okozhat körükben. A szükségesnél kevesebb állami, önkormányzati és civil program nem volt képes felszámolni a digitális analfabetizmust, ez pedig megkönnyíti a dezinformáció befogadását. A hazai tényellenőrző kezdeményezések ezt nehezen tudják ellensúlyozni.

Az álhírek felismerése

Előadása zárásaként Krekó Péter néhány gyakorlati jótanácsot is megosztott a hallgatóság tagjaival arról, hogyan lehet felismerni és elkerülni az álhíreket:

  • Vizsgáljuk meg van-e az adott cikknek szerzője!
  • Van az adott médiumnak közzétett impresszuma?
  • Mindig fogjunk gyanút a szenzációhajhász címekkel kapcsolatban!
  • Gyanakodjunk a csupa nagybetűs címadásokra!
  • Figyeljünk arra, milyen hirdetések vesznek körbe egy-egy írást és milyen a vizuális megjelenítésük!
  • Mindig nézzük meg, mi a cikk publikálásának dátuma, így elkerülhetjük, hogy például akár évtizedes írást osztunk meg újra.
  • Figyeljünk fel a jellegzetes szófordulatokra!
  • Ellenőrizzük magát a linket!
  • Tájékozódjunk más forrásból az adott médium megbízhatóságával, hitelességével kapcsolatban!

A Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában megvalósulót projektet a prágai központú Transitions támogatja, a magyarországi programokat a Független Médiaközpont koordinálja.

Kapcsolódó anyagok:
Hogyan szűrhetjük ki az álhíreket?
Hatáskeltés, félrevezetés, megtévesztés és újságírói nyelvhasználat – Útmutató